Az érettségiről

1. Feladatmegértés

• Pontosan arról kell írni, amit a feladatban kérnek: se többet, se kevesebbet.
• Figyelmesen el kell olvasni a feladatot, hiszen egy esszé több részkérdésből áll.
• Lényegi összefüggéseket kell rögzíteni a források felhasználásával.
• A feladat elolvasása során érdemes aláhúzni a részkérdéseket, majd az esszé írása közben kipipálni a megválaszoltakat.
• Hasznos lehet írni egy rövid pontokba szedett vázlatot, amelyben valamilyen logika alapján (időrend, ok-okozat) felsoroljuk az összes kifejtendő részkérdést. Akár a használandó évszámokat is érdemes kigyűjteni.

2. Tájékozódás térben és időben

• A történelem esszét mindig a tér és az idő meghatározásával célszerű kezdeni, hiszen így nem felejtjük el és a tanárnak sem kell keresnie.
• Mindig jelöljük meg a teret és az időt, még ha túl egyértelműnek is tűnik. (Például, ha Szent Istvánról írunk esszét, akkor is jelezzük, hogy Magyar Királyság).
• Próbáljunk minél pontosabb meghatározást adni, nem elég a feladatban megadott tér vagy idő.
• Rövid esszénél elég egy-egy, de hosszú esszénél legalább 2-2 meghatározást írjunk!
• Uralkodók esetén az uralkodás évszámait érdemes megjelölni, ehhez segítségül hívhatjuk a történelmi atlaszt.
• Tér meghatározásának lehet általánosabban írni: Kárpát-medence, mai Francia- és Németország, de ha van térkép, arról is lehet városokat leolvasni, pl.: Esztergom.
• Időmeghatározásnál legtöbb esetben írni kell legalább egy pontos évszámot. Adódhatnak kivételek, ahol elég a század, például: a francia abszolutizmus kiépülése a XVII. (–XVIII.) századra tehető.

3. Kommunikáció és szaknyelv alkalmazása

• Használjuk a témához kapcsolódó általános és konkrét történelmi fogalmakat.
• Figyeljünk a helyesírásra, hiszen a helytelen írásmódért nem jár pont.
• Törekedjünk a mondatokból álló, logikusan felépített szöveg írására. A megállapításokat nem célszerű egyszerűen egymás után írni, szükség van egy logikus gondolatmenetre, amely mentén írjuk az esszét.
• Hosszú és komplex esszét mindenképpen tagolni kell (bevezetés, tárgyalás és befejezés). Ez az esetleges helyhiányból adódóan a rövid esszében nem ajánlott.
• Mikor elkezdjük az esszét, írjunk egy listát azokról a szavakról, amikről biztosan tudjuk, hogy bele akarjuk írni a fogalmazásba. Nem kell mindig a legbonyolultabb, legszakmaibb szavakra gondolni, ugyanis általános és konkrét fogalmakért is jár a pont. (Sokszor az elvárt fogalmak közé tartozik a harc vagy pénz kifejezések is.)
• Írjunk fogalmazásunkba minél több fogalmat, de figyeljünk, hogy csak a megfelelő szövegkörnyezetben használjuk őket.
• Ne használjunk indokolatlanul magyartalan kifejezéseket, mert pontatlansághoz vezethet.

4. Ismeretszerzés, a források használata

• Minden egyes megadott forrást fel kell használni, majd mindegyikhez tenni egy megállapítást. A felhasználandó források közé tartoznak a szöveges forrásokon felül a képek, karikatúrák és táblázatok is.
• Törekedjünk az ok-okozati kapcsolatra.
• A forrást elemezni kell, azaz nem elég idézni a forrást, hanem értelmezni kell – saját szavainkkal leírni, miről is szól az adott forrás – valamint erről egy megállapítást kell tenni, vagy következtetést levonni. Tehát a forrásból szűrjük ki a releváns információt, majd vonjunk le lényegi megállapítást, következtetést.
• Ha összehasonlításról van szó, akkor általában két hasonló vagy ellentétes forrás adott, ilyenkor ezeket kell szembeállítani, összehasonlítani.
• Az egymás mellé/alá helyezett forrásokról kell összehasonlító megállapítást tenni.
• Érdemes minden forrás mellé az első olvasás során egy rövid mondatot, gondolatot írni, hogy a későbbiekben ne a források újraolvasásával teljen az idő.
• Már a források olvasásánál érdemes felállítani egy gondolati struktúrát például, hogy mi-mit követ, miből következik vagy hogy mi-mivel áll szemben.
• Akár pontosan nevezzük meg a forrást, például Szent István I. törvénykönyvében olvasható, hogy…

5. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és probléma központú gondolkodás

• A témához kapcsolódóan írjunk le mindent, ami nem található meg a forrásokban. Ez a legtöbb pontot érő feladatrész, melyben a vizsgázó tényleges történelmi tudását mérik fel és értékelik.
• Akárcsak a forrás használatnál, itt is megállapításokat kell tennünk, melyekből következtetéseket vonunk le.
• Fontos, hogy hiába jó a megállapítás, hiába az adott lecke része, ha nincs arra konkrétan irányuló kérdés, akkor nem ér pontot, csak sorokat veszíthetünk vele!
• Komplex esszénél különösen fontos, hogy ne eseménytörténetet írjunk.
• Törekedjünk arra, hogy tömören, a nagyobb összefüggésekre koncentrálva írjunk.

6. Általános tippek

• Körültekintően válasszuk ki a történelem esszét! A hosszú esszé alapján válasszunk, hiszen ez sokkal több pontot ér, mint a rövid esszé.
• Az esszé kiválasztásánál ne csak azt vegyük figyelembe, hogy melyikről tudunk többet írni vagy melyik téma megy jól, hanem azt is, hogy melyiknél vannak jobb források.
• Figyeljünk az időre. Nem érdemes sietni, hiszen az összecsapott munka nem jó munka, de nagyon sok időt pazarolni egy esszére sem szabad.
• Kezdjük a legnehezebb, leghosszabb vagy legtöbb pontot érő feladattal!
• Arról és csak arról írjunk, amit a feladat kér!
• Ne lépjük túl a megadott sorszámot. Maximum 5 sort olvas még el a javító tanár, a többit nem veszi figyelembe és nem pontozza. Ezért gondoljuk át előre, mire hány sort szánunk, nehogy a lényeges információk maradjanak a végére.
• A feladat elolvasása után érdemes vázlatokat írni.
• Közép szinten mindenképp nézzük meg a történelem atlaszt, sokat segíthet mind a történelmi korszak és tér meghatározásában, valamint a fontosabb csaták/események évszámai is benne vannak.
• Figyeljünk nagyon a nyelvhelyességre, főleg a tulajdon- és személynevek írására!
• Mielőtt leírunk egy mondatot, gondoljuk át, az tényleg szükséges-e, kérdezte-e a feladat. Az utólag kihúzott mondatok az eszét átláthatatlanná, rendezetlenné teszik, amiért értékes pontoktól eshetünk el.
• Összehasonlításnál mindig közös, vagy ellentétes pontokat kell keresni, erre kell építeni az állításokat, nem pedig külön-külön kell elemezni a két feladatrészt.
• Pipálgassunk: Amikor befejeztünk egy gondolatot, húzzuk le a listánkról, hogy lássuk, mennyit kell még kifejtenünk, és arra mennyi helyünk, időnk van még.
• A forrásokat figyelmesen olvassuk át, írjuk mellé a kulcsmondanivalót, hogy az mindenképp bekerüljön a történelem esszébe.
• A vizsga végeztével ne adjuk be rögtön a dolgozatot, hanem olvassuk át az elkészült esszéket. Ilyenkor még észrevehetjük, ha egy mondatunk értelmetlen vagy egy szót helytelenül írtunk le, és még korrigálhatunk.
• Próbáljunk meg szépen, olvashatóan írni, nehogy azon veszítsünk pontot, hogy a javítótanár nem tudja elolvasni a válaszainkat.
• Egyes szám harmadik személyben fogalmazzunk (például megállapítom helyett megállapítható).

A történelem érettségi az első lépés ahhoz, hogy megértsük a minket körülvevő folyamatokat, illetve, hogy sikeres közgazdászok, társadalomtudósok vagy jogászok legyünk. Elengedhetetlen napjaink megértéséhez, azonban talán ezért a legjobban tanulható tárgy is, hiszen bármikor találkozunk egy problémával napjainkban, ahhoz valamilyen történelmi eseményt, kiindulópontot tudunk csatolni.

A közép- vagy emelt szintű történelem érettségire való felkészülésben segítségre lehet a Studium Generale ingyenes érettségi felkészítő kurzusa, a Történelem Szekció gyakorlást és felkészülést segítő programjai, mint a T-A-L-I Workshop és a ProjectE esszéíró kurzus, valamint kiadványai.

Oktatásainkról

Jó hangulatú, interaktív tanításaink során a tanárok szakmaisága mellett a technikai világ által biztosított eszközöket is igyekszünk maximálisan kihasználni. Minden előadásunkhoz készítünk kísérő diasorokat, prezentációkat, amiken az érettségi szempontjából fontos évszámok, nevek, helyszínek és történelmi fogalmak mellett igyekszünk a történelmi folyamatokat vizuálisan is ábrázolni. Tapasztalataink alapján egy prezentáció nagyon sokat segíthet a tanulásnál. Sokan a történelem atlasszal érettségiig nem is igazán találkoznak, így legalább a prezentáció során megtanulhatják térben is elhelyezni az adott eseményeket, ami érettséginél fontos pontokat jelenthet. Egy folyamatábra vagy egy összetettebb animáció a vizuális megjelenítéssel egyszerűbben megérthetővé tehet egy-egy összetett folyamatot.

Mind személyes, mind online oktatásunkon túl igyekszünk minél több tanulássegítő lehetőséget megteremteni diákjaink számára. A Történelem Szekció egy gondolatébresztő workshop sorozattal és egy esszéíró kurzussal igyekszik színesíteni az érettségire való online felkészülést. A T-A-L-I (Történelem Aktualitás Lépéselőny Intellektus) délutáni foglalkozásokon olyan komplex témák kerülnek közösen megvitatásra – szimulációs feladatokkal, csoportmunkával vagy vitákkal kiegészülve – mint a diktatúrák vagy a globalizáció kérdése. Célunk a komplex gondolkodás fejlesztése, hogy bemutassuk a történelmet nem csak lineárisan lehet szemlélni, és ha kilépünk ebből a dimenzióból, akkor mennyi mindent meg tudunk érteni.

A ProjectE egy 6 hetes intenzív esszéíró kurzus, ahol diákjaink esszéikre folyamatosan visszajelzést kapva fejleszthetik esszéíró képességüket. Lehetőséget adunk, hogy emelt és középszinten, rövid, hosszú és komplex esszékben egyaránt kipróbálhassák magukat a diákok. A lényeg a gyakorlás, hiszen minél többször ül neki a feladatnak valaki és minél több visszajelzést kap, annál nagyobb előnnyel indul majd az éles megpróbáltatáson.

A Studium Generale célja az esélyegyenlőség megteremtése a felsőoktatásba való bekerülés kapcsán, így az oktatás minden diák számára elérhető és teljesen ingyenes. A csoportokba való bekerülés feltétele a szervezet által tartott októberi „Beugró Napon” való részvétel, és egy előzetes tudásfelmérő teszt megírása, mely célja, hogy minden jelentkező tudásszintjének és fejlődési céljának megfelelő csoportba kerüljön.